Közélet,Civilszervezet munkái,Aktuális hirek, Programok

Községi könyvtár

Az Oladal frissités allat  ÁLL

 2017Startmunka program

Startmunka program 2017

 
Pánczél László 
Patkó Orós Jánosné

Hamarics Károlyné

Kecze Kálménné

Kecze Dániel

Bélteki András

Bana Lászlóné

Óvári Lászlóné

Mikulka Jánosné

Popovics József

Patkó Orsós István

Reidl Henrikné

Rőth Jozsefné

Büki Zoltánné

Bogdán Ramona

Kasza Istvánné

Kasza István

Kovácsevocs Erzsébet

Közösségi oldalak vs Munkahely

A klasszikus médiában elhelyezett tartalmakhoz hasonlóan, felelősségünk kiterjedhet a Facebookon, iwiwen, Twitteren, YouTube-on és egyéb közösségi oldalakon, azaz az új médián elhelyezett tartalmakra is. A munkavállaló posztolásokkal nem sértheti munkaadója üzleti érdekeit. Még munkaidőn kívül sem. Utóbbi kikötést már a július 1-jén hatályba lépő Munka Törvénykönyve tartalmazza

"Munkáltatói oldalról kiemelten érzékeny terület lehet a nyilvánosság, amely az internet elterjedésével és a közösségi oldalak használatával a korábbiaknál jóval szélesebb. Amennyiben egy cégről volt vagy jelenlegi alkalmazottja a közösségi oldalakon olyan információkat tesz közzé, amely sérti gazdasági érdekeit vagy jóhírnevét, ezzel hatalmas károkat okozhat a cég részére"

Munkaidőn kívül sem sérthető meg a cég gazdasági érdeke

A szakember szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az alkalmazott mit jelentethet meg a munkáltatóról a különböző közösségi oldalakon. A jelenleg hatályos szabályozás csak annyit rögzít, hogy a munkavállaló munkaadója jogos gazdasági érdekeit nem sértheti vagy veszélyeztetheti, a 2012. július 1-jével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve ugyanakkor ezt már kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is, s ez alapján az alkalmazott bizonyos korlátok között már munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére.

Posztolás: bajba kerülhet, aki cégét bírálja vagy üzleti infókról fecseg

Kozma Zoltán szerint bár ezen új szabály egyértelműen alkalmazandó lehet a közösségi oldalak használatára is, persze nem jelenti azt, hogy a munkaviszony korlátlanul befolyásolhatja a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását. Mindenképpen úgy is értelmezhető viszont, hogy a munkavállaló nem posztolhat semmit, ami sérti munkaadója jogos gazdasági érdekeit, vagy a munkáltató helytelen megítéléséhez vezethet. Ebben az esetben a munkáltató szankciót alkalmazhat még akkor is, ha a munkavállaló munkaidején kívül használta ilyen célra a közösségi oldalakat.

Figyelmeztetés a munkaadónak: a privát tartalom nem ellenőrizhető

Jelentős kihívás lehet a munkáltatói oldal számára, hogy a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, a munkaadó pedig az új Mt. alapján a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
Mindez igen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalatokat, hiszen a munkavállalók által látogatott internetes oldalak nem ellenőrizhetőek korlátlanul (tehát például a baráti körrel megosztott vélemény a facebookon), egy rosszul sikerült ellenőrzés eredményeképpen adott esetben még a munkavállaló indíthat személyhez fűződő jogainak megsértése miatt pert a munkáltató ellen.

Megkezdődött a Baranya Megyei Önkormányzatnak az Ős-Dráva projekt keretében megvalósuló közmunkaprogramja: hétfőn 60-an álltak munkába, számuk két héten belül 420-ra nő.

Brassói Attila, az önkormányzat sajtóreferense hétfőn, az MTI-hez is eljuttatott közleményében azt írta, hogy a brigád- és munkavezetők, valamint adminisztrátorok szerdától péntekig a munkaügyi központ szervezésében tréningen vesznek részt Sellyén, ahol amellett, hogy részesülnek a kötelező munka- és balesetvédelmi oktatásban, megismerhetik az Ős-Dráva program részleteit.Az, hogy a Start munkaprogram kapcsolódhat az Ormánság felemelkedését célzó 25 milliárdos, főként pályázati forrásból megvalósuló Ős-Dráva projekthez, a megyei önkormányzatnak a kormányhivatallal, a munkaügyi központtal a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal és a Dél-Baranyáért Alapítvánnyal februárban aláírt konzorciumi szerződése, s egyebek mellett 35 ormánsági településsel márciusban kötött együttműködési megállapodása tette lehetővé.

Tiffán Zsolt, a megyei önkormányzat közgyűlésének fideszes elnöke korábban a tervekkel kapcsolatban elmondta: az úgynevezett vízkormányzási rendszer kialakításával eredeti állapotába állítják vissza a 150 évvel ezelőtt szabályozott Dráva környezetét, s ezen rendkívül élőmunka-igényes fejlesztéshez igyekeznek kihasználni a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőségeket is.

Hozzátette, hogy a komplex vidékfejlesztési program során idén tavasztól év végéig több mint 400 embernek tudnak munkát adni. A többségében magas munkanélküliség sújtotta településekről érkező emberek elsősorban a régi árkok mentén dolgoznak majd, és egy 89 kilométernyi csatornarendszer kialakításában vesznek részt.

Tiffán Zsolt emlékeztetett rá: a Baranya, Somogy és Tolna megye alkotta Dél-Dunántúl az Észak-Alfölddel és Észak-Magyarországgal együtt az Európai Unió legelmaradottabb régiói között van, így az évekig tartó Ős-Dráva projekt Baranyában nagy lehetőség az évszázados hátrányok leküzdéséhez.

A tavaly év végén kezdődött, 45 ezer hektárt érintő beruházás keretében a Dráva-meder által határolt Ős-Dráva térségében revitalizálják a holtágakat, tavakat, vizes élőhelyeket, a közelükben az ökoturizmus, a horgászat, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar fellendülését várják.

A még hasznosítatlan folyó vizének egy részét szabályozottan, vízpótló árokhálózatokon keresztül tavakhoz, holtágakhoz, öntözendő területekhez juttatják, a természetes eredetű lefolyásból származó vizet visszatartják, tárolják, ebből oldanák meg az agrárterületek öntözését. Szakemberek véleménye szerint az Ős-Dráva fejlesztései hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a lakosság minél több piacképes terméket állítson elő, biztosítva saját megélhetését.